Zápis - Beiratkozás
Nehéz a választás
Nehéz a választás?
Ezekben a napokban sok szülő áll válaszút előtt. Hova, melyik alapiskolába írassa gyerekét? A szlovák szülők többsége a lakhelyéhez legközelebb eső- természetesen szlovák- iskolát választja. S a magyar szülők? A közvélekedéssel ellentétben a kutatások azt bizonyítják, hogy számukra nem a távolság az elsődleges szempont, hanem az iskola tanítási nyelve. Az esetek többségében tehát nem igaz, hogy ha a magyar iskola van közelebb, akkor oda íratják be a gyereküket, ha pedig a szlovák iskola, akkor oda. Sokkal inkább jellemző, hogy azok a szülők, akik magyar iskolába akarják járatni gyereküket, oda íratják be őt, függetlenül attól, hogy öt lépésre vagy tizenöt kilométerre van-e ez az iskola. S a szlovák iskolát előnyben részesítő szülők többsége ugyanúgy hajlandó leküzdeni a távolságokat.
A másik közszájon forgó téma az iskola minősége. Ne csodálkozzunk, hogy a szülő a szlovákot választja, amikor a magyar iskolákban nincs minőségi oktatás, olvasom a neten egy névtelen véleményét. Többen helyeselnek, mondván, a szülőnek kötelessége a jobbat választani. Igazuk van. Csak az a kérdés, hogy kinek mi a jó iskola.
Tapasztalt szülőként én azt gondolom, hogy az a jó iskola, ahol a kedves, de szigorú tanító néni/bácsi anyanyelven szólva megtanítja a kis analfabétákat olvasni, írni, számolni, s nem utolsósorban, ahova a gyerek örömmel jár. Amikor egy ismerősöm egy hasonló vita során azzal érvelt, hogy neki a magyar iskola a jó iskola, mert az ő magyar gyereke ott magyarul fogja tanulni azokat a dolgokat, amiket valamikor ő is magyarul tanulta, s ez neki jó érzés, az ugyancsak magyar vitapartnere gúnyosan csak ennyit mondott: "kicsit büdös, de a mienk, ugye?" Aztán hozzátette, hogy a jó iskolában a gyerek megtanul szlovákul. Talán senkit sem lep meg, hogy a saját lányát a másik településen lévő szlovák iskolába íratta. Igaza volt. Tizenöt éves korára a lánya tényleg jobban tudott szlovákul, mint az ismerősöm magyar alapiskolát végzett gyereke, de most húszévesen már ő is ugyanúgy tud szlovákul, ráadásul a másik lánykával ellentétben magyarul sem felejtett el. S még egy különbség: a szlovák iskolába járó magyar kislánynak első osztályban hónapokon keresztül minden reggel ismeretlen eredetű erős hasmenése volt.
Persze minden szülőnek privát joga az iskolaválasztás. De talán joguk van azt is tudni, hogy a szlovák iskola nem jelent automatikusan jobb érvényesülést, csupán ideiglenes szlováknyelv-tudást. Joguk van ezt tudni, hiszen ezekben a napokban sok téveszme kering, sok hatás éri őket, s nehogy sokkhatás legyen a vége, mint szomszédom esetében, akit sok évvel ezelőtt megbotránkoztatott, hogy a karon ülő lányom, aki még magyarul sem beszélt rendesen, nem szólt vissza neki szlovákul. Később azt nehezményezte, hogy a magyar alapiskolát választottuk. A sokk akkor következett be, amikor megtudta, hogy a lányom kitüntetéssel végezte el azt a szlovák egyetemet, ahova az ő /szlovák/ unokáját fel sem vették.
Lampl Zsuzsanna