Vychovávajme veselo! - Neveljünk vidáman!
- Ha a gyerek rendetlen
- Ha a gyerek húzza az időt
- Ha a gyerek éjjel bepisil
- Ha a gyerek elégedetlen külső adottságaival
- Hogy a gyerek jó partner legyen
- Ha a gyerek nem becsüli a játékait
- Dackorszak
- Sose mondjuk a gyereknek, hogy rossz!
- HANGSÚLYOZZUK A JÓT ....hogy az maradjon emlékezetes
- HAGYJUK A FELTÉTELEZÉSEKET ...ezek bántóak és bosszantóak lehetnek
- NE TEGYÜNK MEGJEGYZÉSEKET A dühnek nincs szüksége visszhangra
- NEM SZABAD MEGBÉLYEGEZNI Ez szíven üti az embert
- VISELJÜK EL A KÉRDEZŐSKÖDÉST Aki nem kérdez, az buta marad
- DERÍTSÜK KI AZ IGAZSÁGOT A látszat olykor csal
- BESZÉLJÜNK MAGUNKRÓL ... hátha jobban megértintjük őt
- JÁTÉKOS FEJLESZTÉS
- RITKÁN EMELJÜK FEL A HANGUNKAT A hangnem a lényeg
- A BÁNTÁS NEM MEGENGEDETT Ez nemcsak másokat bánt, hanem a szülőket is
BESZÉLJÜNK MAGUNKRÓL ... hátha jobban megértintjük őt
MINDEN SZÜLŐ ISMERI azt a helyzetet, amikor az ember haragszik csemetéjére, mert az engedetlenkedig vagy rossz fát tett az tűzre. Már záporoznak is felé az indulatos mondatok: „Látod, mit csináltál..?” és „látod milyen vagy..?”. Ilyenkor könnyen elhangzanak igazán sértő vádak és feltételezgetések is (lásd a „Hagyjuk a feltételezéseket” és a „Nem szabad megbélyegezni”).
Elejét vehetjük a veszekedésnek, ha vádaskodás helyett inkább a magunk nevében fogalmazunk. Ugyanígy kerülnünk kell az általánosításokat is (Te mindig...Te sosem..). Beszéljünk inkább magunkról: „El tudom képzelni, hogy félsz” vagy „Ez nagyon érdekel, mert úgy érzem, hogy becsapod a testvéredet”.
Ha így fogalmazunk, nem fogunk rá semmit a gyerekre. Úgy közöljük a gondolatainkat, hogy ő is egyenrangúként foglalhat állást az ügyben. Így nem azt érzi, hogy a „felsőbb helyről” leszidták, hanem azt, hogy komolyan vették. Ez az alapja minden beszélgetésnek, nem csak a gyerekkel folytatottaknak, ha konstruktívan akarunk megbeszélni egy ügyet, és olyan megoldást akarunk találni, amely mindenki számára megfelelő.